2016. április 8., péntek

SICAMBRIA-ÓBUDA ÉS ALBA REGALE-SZÉKESFEHÉRVÁR KAPCSOLATA

Alba Regale földrajzi helyére vonatkozó írott források

Előző bejegyzésemben egy igen komoly háttéri azonosítást végeztem, ami a műholdas és az okleveles forrásoknak is mindenben megfelel, ugyanakkor részleteiben egyezik a régészeti megállapításokkal is. Továbbra is így haladunk tovább, józanul kutatva az igazságot... Ebben a bejegyzésben Sicambria-Óbuda és Alba Regale-Székesfehérvár és Megyer révének földrajzi elhelyezkedéséből adódó kapcsolatára világítok rá a hiteles forrásainkból a különböző tudományágak igénybevételével.

A KRÓNIKÁINK HELYMEGHATÁROZÓ ÍRÁSAI


Thuróczi János: Chronica Hungarorum 
1488, Theobald Feger, Erhard Ratdolt. Augsburg, Pergamen.


Thuróczi János (+1488-89 k.) 1487-ig foglalta össze Magyarország történetét. A művet 1488-ban Brünnben nyomtatták ki, majd ugyanebben az évben Augsburgban. Az augsburgi kiadást a kiadó Mátyásnak ajánlotta, s a pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ma ez az els? ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. A kötetet ezen kívül több, magyar királyokat és csatajeleneteket ábrázoló színezett fametszet díszíti. A kötet Jankovich Miklós gy?jteményéb?l került a nemzeti könyvtárba.
  • Thuróczi krónika
A hagyomány úgy szól, hogy ez a Franco Trója városának  pusztulása után nagy néptömeggel Pannóniába jött – ezt egykoron, Nagy Sándor korában, Felső-

Görögországnak hívták – és a Szikán-hegy tövében az Ister folyó mentén – amelynek Duna a másik neve – egy hatalmas várost alapított, és ezt az említett Szikán-hegy nevéről Sicambriának nevezte el. A hagyomány továbbá úgy tudja, hogy ez a Franco – a keleti népektől való félelmében – végül innen is eltávozott nyugat felé, és a Szajna folyóvidékét foglalta el, és ezt a területet nevezték el az említett Franco vezérről Franciaországnak. Ezen a vidéken ugyanis Franco – a hagyomány szerint – egy várost alapított, és azt atyja nevéről – annak emlékezetére – Párizsnak nevezte el. 12.
Sicambria városának a neve a germán sicamber, sugamber néptörzs nevével függ össze. A várost már Kézai azonosította az Óbuda melletti római kori romokkal, Aquincummal, de az egész történetet Thuróczy a Képes Króni-ka-család 3. fejezetéből vette át, ahol a Nagy Lajos kori krónikás a Sicambria nevet a Szikán-hegy nevével hozza összefüggésbe. A Szikán-hegy azonban – mivel a monda szerint Sicanus volt Szicília szigetének.névadó őse – aligha jelenthetett mást, mint a szicíliai Etnát. Ezt a Szikán-hegyet az Anjou-kori krónikás – a név valamelyes hasonlósága alapján – önkényesen hozta kapcsolatba Sicambriával; ilyenformán akart utalni az Anjouk szicíliai királyságára. Ugyancsak a Szikán névvel hozza kapcsolatba a franciaországi Szajna latin Sequana, Sakana nevét, hogy ezzel is az Anjouk francia eredetére utalj on. A francia név eredetileg szintén egygermán néptörzs, a frankok nevéből alakult ki. A francia nép trójai szár-maztatása tudós eredetű monda, melynek keletkezésére Párizs neve adha-tott ösztönzést: a trójai Priamosz király egyik fia volt Parisz. A város nevében azonban egy kelta törzs neve (Lutetia Parisiorum) él tovább. Mindezekre vö. Eckhardt Sándor: Sicambria. Minerva 1927.127-201.

A történész dogmák még a krónikáink magyar fordításainak magyarázatába is belerágták magukat, mint veszélyes férgek, a történész szamárcsapás miatt... Napjainkra azonban már eljárt az idő a történész ostobaságok felett, hiszen hiába igyekezett az ostoba Schönvisner és Eckhardt is eltagadni Sicambria városának létét, vagy azt a római helytartói várossal összemosni, aztán Györffy is hiába próbálta soha nem létezőnek beállítani. 
Az elmúlt 200 év kutatásai bebizonyították, hogy a római Aquincum városa nem egyenlő Sicambria-Óbuda városával! 

Ugye kedves olvasóim, szinte észbontó ez a megállapítás, a hivatalos oldal "szakértői" olyannyira igyekeztek Óbudát a római várossal Aquincummal egybe-erőszakolni, hogy közben Magyarország fővárosát "elfelejtették" megkeresni.

NEM TALÁLTÁK MEG MAGYARORSZÁG FŐVÁROSÁT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT !

Hiába erőlködnek egyes dilettáns dogmákat hirdető történészek, hogy a római városba Sicambriát erőszakolják, ez az életben nem fog nekik sikerülni, mert történészi téveszmékre-hazugságokra nincs sem látkép, sem oklevél...!

Ugyanakkor pedig nem csak a krónikáink szólnak Sicambria városáról-és nem pedig a római Aquincumról-hanem a hiteles okleveleink is igazolják a krónikák írását,a látképek pedig mindezt-ugyanarra a helyre-megerősítik!

Sicambria városa magát a királynéi várat jelenti a Sycan hegy-tövében épült várost, a préposti vár mellett!
A BÉKÁSMEGYER HEGYÉN TALÁLHATÓ SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA MEGHATÁROZZA SZÉKESFEHÉRVÁR HOLLÉTÉT !

A hiteles okleveleink bizony azt állítják, hogy  HUNGARIA-Pannónia fővárosa Sicambria volt, és ez a város egyenlő Óbuda városával ! A római-imádó hivatalos dogmákat hirdető történészek végérvényesen megbuktak Óbuda témából, és ezen még Kanyó buta írásos vergődései, vagy Végh és Laszlovszky hiteltelen állításai-pl a katonai hadmérnöki rajzok "bulvár-képek" - sem változtatnak semmit! A józanul gondolkodó embereknek rögtön az jut eszébe, hogy ezek nem normálisak. Miért nem a tudományágak igazságai az elfogadottak a 21.században? Vannak már műholdas alkalmazások- térinformatikai helymeghatározások, amik bizony nem tudnak hazudni, (ellentétben a betokosodott történésszel) Miért kell még napjainkban is a történészi dogmatikus rögeszméket erőltetni, egyáltalán ki kíváncsi az ostobaságaikra?

AZ OKLEVELEINK ÉS KRÓNIKÁINK SICAMBRIÁRÓL SZÓLNAK ÉS NEM A RÓMAI AQUINCUMRÓL !

Jó reggelt kívánok... !

Attila székhelyéül a fentebb említett Sicambria városát választotta! 

És NEM Aquincumot... !

MIÉRT HAZUDJÁK TÖRTÉNÉSZEINK EZT A HEGYTETŐN LÁTHATÓ SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT A RÓMAI AQUINCUM TERÜLETÉRE?

Nézzük, hogy hol küzdenek meg Árpád seregei Szvatoplukkal:


 Ezek pedig közben a Dunához érkeztek, és egy gyönyörű mezőségen, kora hajnaltájban csatába ereszkedtek. Az Úr segedelme a magyarokkal volt, s színük előtt meghátrált és megfutott az említett vezér. A magyarok egészen a Dunáig üldözték; és itt a Dunába vetette magát félelmében, a sebes sodrú vízben pedig megfulladt. Az Úr visszaadta a magyaroknak Pannóniát...


Árpád a többi magyarral legyőzte és megölte Szvatoplukot – mint fentebb mondottuk –,majd tábort ütött a Noé-hegyén,161 Fehérvár közelében; ez a hely volt az első, amelyet Árpád kiválasztott magának Pannóniában, és ezért alapította ennek közelében Fehérvár városát Szent István király, aki tőle származott.161
Ma Novaj hegye, Székesfehérvárhoz közel; Székesfehérvár az Árpádok kultikus temetkezési székhelye Géza fejedelem óta; a királyság megalapítása után az Árpádok koronázó városa. Az ország székhelye azonban a XII.század végéig Esztergom, azután pedig Buda (vö. Bónis György:
Székesfehérvár, az Árpádok székhelye.
Székesfehérvár Évszázadai 1. 1967. 49-61.;Horváth János:
Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése.
Uo.101-116.)
Az igazán megdöbbentő az, hogy ezt hivatalosan úgy próbálják beállítani, hogy ez a Duna melletti város,ahová Árpád beköltözött, az valahol a ma Székesfehérvárnak hívott hely közelében a "Novaj hegyen" - tehát Kisfaludon lenne, azonban ez is csak egy történész feltételezés volt, és az igazán szomorú az, hogy Bónis György írása óta ezt a buta ötletet reklámozzák. Ezért a Történész Dogmák oldalán ízekre szedem a dilettáns téveszmét ! Egyébként Bónis már egy alapjában hamis téveszmét akar megetetni az érdeklődőkkel, hiszen a "Noé" hegy nem az a hely, ahol Székesfehérvár-amit Alba Regalénak is hívnak kiépült! Kisfaludon egyáltalán nem talált semmilyen régészeti feltárás semmilyen várost, amire rá lehetne fogni, hogy egykor esetleg Attila városa Óbuda volt. Ez a történész szamárcsapás is borzalmas kárt okoz mind a mai napig nemzetünk számára!
Nézzük tovább a forrásokat...

ANONYMUS: GESTA HUNGARORUM
Fordította: Pais Dezső

A MAGYAR-RÉV

Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét

Tehát Árpád fejedelem Attila városába-Eczilburgba költözik be! 


A Gestából még egy nagyon fontos dolog derül ki a kutatásunk számára. Megyernél-azaz-Békásmegyernél !átkelve megemlíti azt a területet, amit okleveleinkben később is az óbudai Fel-Hévíznek hívnak. Itt egyben magyarázatot kapunk a szent hegy elnevezésére és fontosságára is. A víz településszervező tulajdonsága játszotta itt is az egyik főszerepet, és ugyanez érvényes Alba Regale városára is.  "Ezen a területen a forró vizek kettős forrásból fakadnak, a hegy keleti oldalából, 30 lépés után már malmot hajtanak és onnan tovább folyva ellátják a vár hévizes fürdőit is" írják az okleveleink.
Tollius tudósításából azt is tudjuk, hogy az óbudai lerombolt vár fürdői még működnek Buda visszafoglalása után: E háború előtt a várost mindkét oldalról elővárosok övezték, ám az egyiknek, amelyik Fehéregyháza felé nézett, még nyoma sem látható; a másik nagyobb, folyóval szegélyezett és igen nagy területű volt, magát a várost is felülmúlta legalább három részével; ebben már. ahogy a városban is, jó néhány épület helyreállítása folyik már. A romok közt és a föld alatti pincékben egyébként mindenfelé rácok laknak, egy borzasztó, műveletlen és barbár nép, görögkeleti vallású. Legtöbbjük a folyóról a városba való vízhordással foglalkozik, mivel a kutakat a török betömte vagy a romok betemették. Ebben az elővárosban valamennyi török torony (is áll) részben lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL !!! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. 

Remélem a kedves olvasóim is értik a hiteles forrás írását... Tolliusék attól félnek Békásmegyernél jártukban, hogy a törökök kirohannak FEHÉRVÁRBÓL! 

Sicambria-Óbuda városa Békásmegyeren!

Krónikáink tudósítását tehát írásos-hiteles bizonyíték is alátámasztja!

FOLYTATJUK...

Mindezt fontos volt tisztáznunk, hiszen Árpád fejedelem minden forrásunk szerint Sicambria-Atilla király városába-Óbudára költözött be, és nem a római Aquincumba, de nem is valahová a ma "Székesfehérvárnak" hívott város közelébe ! Árpád fejedelem beköltözése Sicambria-Óbudára azaz Atilla király városába, azt jelenti, hogy "prope" azaz magyarul közel Sicambria-Óbuda városához, a SZIKÁN-NOÉ-hegy közelében található Alba Regale-Székesfehérvár !

2013. január 9., szerda

ÉSZREVÉTELEK ALBA REGALE- FEHÉRVÁR- HELYRAJZÁHOZ

FELJEGYZÉSEK EGY ELŐADÁS MARGÓJÁRA.


2015.06.25. Este 22 óra. Fontos az időpont, az emlékezetes előadás miatt. Végre Magyarországon vagyok, így eljutok pár érdekes előadásra, és nem csak hivatalosékat terelgetem a helyes irányba. Nemrég értem haza Dr Lánszki Imre és Dr Kováts László Dezső közös előadásáról, ami a BME "A" épületének földszinti nagy előadótermében volt látható-hallható. Ez az oldalam tulajdonképpen egy nyílt levélnek is felfogható a Fehér Vár Fehér Folt Alapítvány előadóihoz, és az eddigi előadásokhoz. Előzetesen is le szeretném szögezni, hogy észrevételeim nem kritikának szánom. Minden amit teszek a teljes igazság megismerését szolgálja. Én több-mindent másként látok, de azért ez nem azt jelenti, hogy ellenség-ellenfél lennék. Kováts úr rosszul látja a helyzetet, nem ő az egyetlen aki nem ismer engem. Azonban ezúton is köszönetem fejezem ki, hogy az előadásában a tíz évvel ezelőtti  képátfedésemmel foglalkozott, próbálja meg utánam csinálni 3D-ben a Google Earth programban, szóljon ha sikerült...              Egyed Zoltán Pajzsvivő


MI VAN ALBA REGALE-FEHÉRVÁR METSZETEK HÁTTERÉBEN?

HOL VAN VAZCON?!


Hivatalosan Vázsony, legalábbis Siklósi Gyula szerint, aki a ma ismert Székesfehérvár hivatásos kutatója. Érdemes azonban figyelni rá, hiszen az egészséges vita a dolgok előremozdítója tud lenni. 

Alternatív kutatásokban
Lánszki Imre szerint pedig a Kevély-hegy tetejéről készült képen a mai Vác városa látható Fehérvár hátterében, és minden a helyén van.  

Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat! 


Magyarország földtani alapszelvényei 1:100000


A hőkamera képe a
mészkősziklában lévő, a meleg víz által kimosott üregeket mutatja más színnel. Az anyasziklába nem építenek temetőt, a metszet valós nézőpontjából bemérve a török temető teljesen máshol létezett!






Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.                       


   Vaczon.

Ez a titokzatos település Alba Regale-Fehérvár metszetek hátterében helyezkedik el, jól olvashatóan és láthatóan, de csak a nagyobb felbontású képeken. Vizsgáljuk meg tehát mindkét állítást alaposan!


Váry Istvánnak ezúton is köszönöm a kitűnő minőségű képeket!



FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN MAGAS HEGYEK ÖLELÉSÉBEN VACZON!

VACZON-VÁZSONY?


Alapból nincs lehetőség a Vázsony azonosításra, hiszen a ma ismert Székesfehérvárunk hivatalosan is elismerten(városképek alapján) NEM a hat várrészből álló Alba Regale! Azonnal ránk-tör a kérdés, hogy akkor a többi
Fehérvárat ábrázoló metszet milyen várat-várost ábrázol? Hol található az eredeti Alba Regale, miért nincs hivatalosan keresve-feltárva? Azonban a jövő kutatóit is intenem kell attól, hogy a ma ismert Székesfehérvárt a középkorban nem létezőnek, vagy esetleg csak rómainak nyilvánítsák. Külön kell választani a forrásokat és a látképeket-metszeteket, egyenként értelmesen elemezve a látott képet. Ahol Duna szerepel a metszeteken az nem a Pilisben volt, most szólok, hogy az olasz metszet is felejtős.

Vázsony etimológiája sem felel meg az elvárásoknak, hiába a hivatalos igyekezet. Vason család neve németül Waschon, és nem Vaczon, tehát nyelvileg is elbukott a feltételezés.

De azért nézzük meg a műholdas képeket is, a Siklósi teória nézőpontjából.


Székesfehérvár látképein a Balaton nem szerepel !

Székesfehérvár hátterében olyan messze van Vázsony, hogy még a műholdas képen is alig látjuk, pedig egy felnagyított sárga ikonnal jelöltem. Közbeeső települések is vannak bőven a térképen. A Balaton hatalmas víztükre szélesen rajzolódik ki Vázsony látképénél, az Alba Regale képeken azonban ilyen nem szerepel! 


A közelebbi képen is jól látszódik, hogy nem ez a település van a Fehérvár metszetek hátterében, a hegyek sem olyan magasak és alakúak!

A Siklósi-Vázsony teória tehát elbukott !



VACZON-VÁC VÁRA?


Az etimológia ez esetben sincs rendben, a vár-város neve Weitzen, Vacium, Wac, Vaccia és nem Vaczon!


Vác vár Duna-partján lévő képein egyértelműen NEM a Fehérvár metszetek hátterében lévő Vaczon látható, és NEM a Naszály hegy vonulata! 
VÁC LÁTKÉPE A KEVÉLYRŐL

Teljesen más a képi háttér, ezenkívül ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a Siklósi-Vázsony féle azonosításnál. Több egykori település esik a látószögbe, amit a metszet készítőjének ábrázolni kellett volna, ha ebben az irányban készül a rajz-metszet. Ezen a látképen Pomáz létezését az 1138. évi oklevél a dömösi apátság tulajdonaként említi. Szentendre létezését a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevele igazolja. Kijelenthetjük, hogy ez az irány sem a Fehérvár ábrázolások képi háttere, Vác városa NEM Vaczon.

Tehát a Lánszki-Vác teória is bukta!




FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN A PILIS HEGYEI!
ALBA REGALE

Ha valaki ismerős a Pilis hegységben Pomáz környékén, esetleg kirándult már a hosszú hegyen, vagy járt már több alkalommal Pilisszentkereszten, annak nem kell elmagyarázni ezt a metszetet. Természetesen a terepet úgy kell ismerni, hogy "fejben átlássuk" az egészet. A metszetek készítői azonkívül, hogy tökéletesen ismerték a teljes környezetet, még a térlátás képességének birtokában is voltak. Mindez látható a részletgazdag metszeteken, a földrajzi környezetet is kiemelten ábrázolták a térhatással.


VACZON

Az objektum két magas hegy völgyében, láthatóan magasan helyezkedik el. Több alkalommal kell a romterületen is végigmenni, és nem csak a szabadon járható részeken. Csak így láthatjuk át, hogy ez a "titokzatos" településünk igazából milyen hatalmas volt valójában, és a romok közt sétálva átkozódhatunk, hogy a fele sincs rendesen feltárva. 



AZ ALAPRAJZ


Lelőhely leírása: 

A régészeti lelőhely a falu belterületétől Ny-ra a Dera-patak DNy-i jobb partján a völgy oldalában, illetve annak teraszain helyezkedik el. A lelőhelyet ÉK-ről a patak, ÉNy-ról és DK-ről pedig egy-egy árok határolja, mint tereptárgy. A DNy-i határa a hegy oldalára kúszik fel. Amely több részből áll össze, egyfajta együttesként. A középkori lelőhely előzményeként a feltárások és a terepbejárások tanulsága szerint bronzkori, valamint késő-vaskori kelta településekre utaló leleteket figyeltek meg. Ezeknek a településeknek a pontos kiterjedése nem ismert. 

A KERENGŐ

A lelőhely magja a ciszterci apátság és az azt megelőző királyi udvarház részben feltárt romjaiból áll, amely a kolostor központi, körítő fallal körbevett épületeit és építményeit (templom, klauzúra, központi gazdasági épületek, műhelyek malom, halastó) foglalja magába. Melyeket elsősorban Gerevich László közel 25 évig elhúzódó feltárásainak, másrészt Benkő Eleknek a jelenleg is folyó, a korábbi kutatások anyagát feldolgozó, valamint újabb felszíni, terepbejárásokon, légifotózáson és geofizikai méréseken alapuló régészeti kutatásai alapján ismerjük.A területen
végzett topográfiai kutatások alapján a fent említett kolostor központ és a Kovácsi-patak között egy a geofizikai vizsgálatok alapján feltehetően
fallal is körül vett gazdasági terület (malom, műhelyek) található.-VALÓJÁBAN IS! P*-  A kolostor központ felett a domboldalban, a patakkal párhuzamosan fut egy kövezett út, amely az Óbuda-Esztergom közötti középkori országút egy szakasza, melyet számos szakaszán teraszosan alakítottak ki.  Az apátság magja körül az MRT, Gerevich László és Benkő Elek terepbejárásai és egyéb topográfiai vizsgálatai szerint, a Dera-patak és a kövezett út között egy lakó, valamint gazdasági terület helyezkedett el. Melynek kiterjedésére a felszínen gyűjtött régészeti leletanyag, valamint a terület jellemző terepvonalai utalnak. 

Benkő Elek véleménye szerint itt feküdt a korábbi „Kovácsi” Árpád-kori szolgáló település, mely először a királyi udvarház, majd később az apátság tartozéka volt. Továbbá ugyanitt a Benkő Elek által végzett légi-fotózás, valamint a geofizikai felmérések
alapján a  kolostor külső gazdasági épületeire is számítani lehet. A kolostor központját körülvevő terület két részből állt. Az épületegyüttestől É-ra, egy árokkal határolt, mintegy 90 m széles, a jelenlegi sportpálya által részben megcsonkított terület kapcsolódik az apátsághoz, mely a Klastrom-forrást is magába foglalja. Az épületegyüttestől D-re eső, kb. 300x450 m nagyságú területet D-ről a Szúnyog-árok nevű mesterséges árok, Ny-on a középkori út, K-felől a
Kovács-i-patak (Patak-menti 
földek) határolta.
 


FŐÉPÜLET A TEREPEN

A török kiűzése után a Pilisbe visszatérő Pálos szerzetesrend 18. századi szerzetesei e romokban vélték megtalálni a Boldog Özséb alapította első, Szent Kereszt tiszteletére épült templomukat és kolostorukat, s ide költöztek. A pálosok a romok közelében falut telepítettek, az első monostorukról elnevezve a települést, mert azt Szent Keresztnek hívták. A ciszterciek hosszú időn keresztül pereskedtek velük, de a pálosok maradtak birtokon belül. Ők építették a mai falu mai templomát is, 1766-ra készült el. 1786-ban II.József a pálos rendet eltörölte, így abbamaradt a pereskedés. A romokat a XVIII. századi birtokvita eredményeképp többen helytelenül a pálosok szent keresztről elnevezett anyakolostorával azonosították. Békefi Remig bizonyította be, hogy ezen a helyen-tehát a mai Pilisszentkereszten- valójában a ciszterciek pilisi kolostora állott!

A pálosok Szent Keresztről elnevezett monostora viszont a mai Klastrom-pusztán állt ! 


AZ EREDETI SZENTKERESZTRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PÁLOS MONOSTOR KESZTÖLC KLASTROMPUSZTÁN


TEHÁT A MAI PILISSZENTKERESZT TÉVESEN KAPTA A NEVÉT! EREDETI NEVE: 
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !


VACZON= PILISSZENTKERESZT EREDETI NEVE AZ APÁTSÁG MELLETT !

KO--VÁCSON AZAZ VACZON !

Ezt a tényt mostanában nem reklámozták, hiszen a Pilisben létezett Alba Regale-Fehérvár kutatásában döntő jelentőségű ez az információ. Ezért álltam fel és mondtam el az előadás végén. Csak úgy lehet igazi eredményeket elérni a terepi kutatásokban, ha a metszeteket a valós nézőpontjukból vetítjük a műholdas felületre. Lánszki Imrének el kell fogadnia a valós tényeket, és a metszetet a budakalászi ezüsthegy nyugati feléből kell a tereppel összenéznie, pontosan ebből az irányból. Nézzük mi is az egyezést !




Kovács-i etimológiája pedig KO- VACZ-ON-Kovacsina-ahogy a Dera patakot hívták eredetileg KOVÁCS patak, hiszen Kovács-i völgyében ered, ezért ez az eredeti neve, a Csobánkáig terjedő szakaszát napjainkban is kovácsi pataknak hívják a helybéliek! Ko- Vacson-VACZON ! Ezért hívták a Pomáztól nyugatra lévő földeket Ó-vaczi földeknek, ugyanis ott Kis-ko-Vacz-i létezett,immár hivatalosan is. 


VACSON TELEPÜLÉS
KOVÁCSPATAK

Egyébként idáig is mindenki Pomáz-kis-kovácsiként ismerte az ott található kórházat, és még a buszmegállót is ugyanígy hívják. Érdemes hozzáolvasni:




Én úgy gondolom, hogy ezzel az azonosítással jutottunk el végre az igazsághoz, és vertünk ismét egy újabb szeget a TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK koporsójába. Most már hivatalosan is nagyon kínosan érezhetik magukat, van is miért szégyenkezniük. A hivatalos oldal képviselői Fehérvárból is fekete pontot kaptak, sőt mi több, meg is buktak! Természetesen a többi hiteltelen amatőr teória is bukott! 

Végeeredményben Dr Lánszki Imre beazonosította-megtalálta Alba Regale-t-SZÉKESFEHÉRVÁRT !

A királyi Fehér vár-Alba Regale azaz Székesfehérvár a Megyer rév felett található napjainkban is, és nem Esztergom környékén! Ugyanezt kijelenthetjük Sicambria-Óbuda városáról, ami a Szikán-CSILLAG-hegy "TÖVÉBEN" létezett, méghozzá egészen a középkor végéig!

 Fehérvár központja a Monalovacz várhegye !




  A KIRÁLYI FEHÉR ALBA REGALE-SZÉKESFEHÉRVÁR

 A PILISBEN LÉTEZETT !    


Most, hogy ez számunkra egyértelművé vált, ezek után ismét csak kérdések kavarognak az értelmes emberek fejében.

  • Miért állítják hivatalosan, hogy Alba Regale az a ma ismert "Székesfehérvár" városa?

  • Miféle csontokat akarnak "királyinak" beállítani a mi történészeink, mit keresnének ott királyok csontvázai, hogy kerültek oda a mai Székesfehérvárra? ALBA REGALE NEM OTT VOLT !




  • Miért kell azt erőltetni, hogy az összes Árpád-házi királyunk egy tömegsírba lett betéve a ma "Székesfehérvárnak" ismert városban?


  • A 384 teljes csontvázat mi alapján akarják majd "királyi csontoknak" azonosítani? 


  • Milyen érdekek működnek ez ügyben is, kik a felelősek azért, hogy a Királyi Fehérvárt máshová erőltetik? Miért történt-történik mindez?




    

A Fehérvár Blog további témái előkészületben:


  • Fehérvár terepi észrevételek
A város földrajzi kiterjedése. A víz szerepe a vár-részek kialakításában. A terepen látható anomáliák-tereptárgyak értelmezése.


  • Fehérvár az nem Óbuda városa az óbudai Fehéregyháza!
Az Óbuda város előhegyén-promontorio-hegy-fokán a Duna vize felett létezett Alba Beate Marie Ecclesiát nem lehet Fehérváron létezőnek beállítani, mert két külön várról-városrészről van szó.


  • Alba Regale-Fehérvár és a mai Székesfehérvár ellentmondásai.

Miért állítják még napjainkban is, hogy a királyi Alba-Regale-Fehérvár az a mai Székesfehérvár? Miért erőltetik oda Árpád fejedelem központját? 
Miért tartanak hivatalosan a Sicambria fennsíktól a történészek ?